Mentőöv a Kék-Kálló völgyének - Projektleírás

1) Még a program megvalósításának kezdeti fázisában megkezdjük a Kék-Kálló völgy 100 hektáros mintaterületén az invazív növények irtását. Először az amerikai kőris, akác, kései meggy kisebb-nagyobb méretű példányait távolítjuk el a területről, majd a tavasz beköszöntétől a kanadai aranyvessző kerül sorra. A selyemkóró pusztítására a növény elvirágzását megelőzően, augusztus közepéig kívánunk kísérletet tenni. Az invazív fajok irtását az indokolja, hogy sajnos jelenleg már ezen eldugott, mindentől távol eső élőhelyen is fojtogató a jelenlétük. Ha most nem végezzük el ezeket a halaszthatatlan beavatkozásokat, akkor már a következő generáció(k)nak már talán az esélyük sem lesz meg erre.

2) Ugyancsak a tavasz érkeztét megelőzően kívánjuk a Kék-Kálló völgy 100 hektáros mintaterületén található, természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű Daru-láp természetes alapanyagú kerítésének, kapujának felújítását elvégezni. A több mint húsz éves vadvédelmi kerítés elkopott az idők folyamán, több tartóoszlopot teljesen ki kell cserélni. A tevékenységét az indokolja, hogy a kerítés jelenlegi formájában nem tudja már eredeti szerepét betölteni.

3) A tavaszi munkák megkezdésére kívánjuk beszerezni a Kék-Kálló völgy 100 hektáros mintaterületének természetkímélő fenntartásához szükséges - Ferrari Motokultivator 340 ACME ACT-340 típusú - alternáló kaszálógépet. A kisméretű, könnyű, de mégis nagyon hatékony alternáló kaszálógép beszerzése azért indokolt, mert ekkora gyepterület már nem lehet kézikaszával fenntartani, nehéz traktorokat pedig bűn lenne ezekre a láp- és mocsárrétekre beengedni.

4) Mindezen direkt természetvédelmi beavatkozások mellett már az év első felében el kívánjuk készíteni a Kék-Kálló völgy természeti és kulturális értékeit, történetét bemutató 50-60 oldalas ismeretterjesztő kiadvány szövegét. A tevékenységet az indokolja, hogy eddig nem került még sor a terület értékeinek, múltjának széles körű, minden részletre kiterjedő feldolgozására, pedig ez nélkülözhetetlen a helyi lakosság környezeti-tudatosságának fejlesztéséhez, szemléletformálásához.

5) Az 50-60 oldalas ismeretterjesztő kiadvány szövegének véglegesítésére terveink szerint szeptemberben kerülne sor, amelyet követhetnének a nyomdai munkálatok, így a szöveg tördelése, levilágítás és a nyomtatás. Az elképzeléseink szerint a minden igényt kielégítő kiadvány bemutatására a lakossági fórumon (gazdafórumon) kerülne sor.

6) Az ismeretterjesztő kiadvány szövegének elkészítésével párhuzamosan dolgozzuk majd ki a Kék-Kálló völgy Natura 2000 fenntartási tervét. Ez a Natura 2000 terv jelképezhetné azt az összefogást, azt a hagyományőrzést, amelyre oly nagy szüksége van mind a helyi természetvédelemnek, mind a gazdáknak, mind a többi földhasználónak (pl. vadásztársaság). Nem szabad azt a hibát megengedni, hogy ezt a tervet a Kék-Kálló völgyétől távol, érdektelenek készítsék el. A fenntartási tervben részletezni fogjuk mindazon régen elfeledett, hagyományos gyep-, erdő-, vad- és vízgazdálkodási módszereket, amelyek felelevenítése segítene megtalálni a kivezető utat a jelenlegi "rabló"-gazdálkodásból. Az érintettek bevonásával elkészített tervezet társadalmi vitájára szintén a lakossági fórumon (gazdafórumon) kerülne sor.

7) Az év második felében kerülne sor a Kék-Kálló vízfolyáson már meglévő vízvisszatartó gát megjavítására. A mintegy egy évtizede épített gátat az elmúlt évben ismeretlen személyek jelentősen megrongálták. A Kék-Kálló völgyének ékkövéül tekinthető Daru-láp vízháztartásának megőrzése kizárólag úgy képzelhető el, ha ezt a gátat visszaállítjuk eredeti állapotába (ez kisebb betonozási munkálatokat, valamint acél- és vasszerkezet javítást, illetőleg deszka pótlást jelent).

8) Augusztus elején kerül majd sor a Kék-Kálló völgy 100 hektáros mintaterületén élő vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) állomány felmérésére. Ezt a tevékenységünket az indokolja, hogy az elmúlt években folyamatosan végeztük ezt a felmérést, így számszerűsíthető eredményeket tudunk majd felmutatni a projekt hatásairól. Azért választottuk ezt a lepkefajt, mert kitűnő indikátora a láprétek természeti állapotának.

9) Ősszel kerülne sor a Kék-Kálló völgyében tanösvény létrehozására, amely bejárása során be lehetne mutatni a Nyírség csaknem összes élőhelytípusát a pusztai tölgyestől a homoki gyepen keresztül a fűzlápig. A tevékenységet az idelátogató turisták és helyi lakosok szemléletformálása, környezeti tudatosságuk fejlesztése indokolja. Meglátásunk szerint csak akkor fogják azt itt élő emberek, a helyi gazdák a természeti értékeket megbecsülni, ha alkalmuk nyílik arra, hogy megismerhessék ezen értékeket.

10) Ugyanezen okokból kívánunk a Kék-Kálló völgyében kiépítésre kerülő tanösvény mentén öt darab, színes fényképekkel ellátott információs táblát kihelyezni.

11) A programunk záróeseménye az Álmosdon megrendezésre kerülő lakossági fórum, gazdanap. Ezen a rendezvényen bemutatnánk a Kék-Kálló völgyének természeti és kulturális értékeit, a Natura 2000 jelölőfajokat, jelölő-élőhelyeket. Mindezek keretét adná az előző pontokban említett 50-60 oldalas ismeretterjesztő kiadvány. Ezt követően megvitatnánk a korábban említett Natura 2000 fenntartási terv tervezetét, különös tekintettel azon részekre, amelyek megpróbálnak "visszacsempészni" néhány elfeledett, hagyományos gazdálkodási módszert.

12) Decemberben kerülne sor a program értékelésére és a zárójelentés megírására.


Megítélésünk szerint innovatívnak tekinthető programunk, hiszen a Kék-Kálló völgyében sem a mi egyesületünk, sem más korábban még nem hajtott végre ilyen komplex természetvédelmi projektet. Volt néhány természetvédelmi beavatkozás (gát és kerítés létesítése), azonban ezek nem álltak össze rendszerré, így a terület fokozatos degradálódását nem állíthatták meg.

Programunk eltér a szokásostól, hiszen nem csupán közvetlen természetvédelmi beavatkozásokat tervezünk, hanem célként tűztük a helyi lakosság, a gazdálkodók és más földhasználók (vadásztársaság, vízgazdálkodási társulat) szemléletformálását, környezeti tudatosságuk növelését is.

Programunk a Kék-Kálló völgy régóta ismert természetvédelmi problémáira adott megoldásokat újszerűen közelíti meg, a korlátozások, tiltások helyett a gazdálkodókkal történő együttműködésre, a hagyományos gazdálkodási formák felelevenítésére épít. Eddig nem alkalmazott, új megoldási módszert jelent az invazív fajok - különösen a selyemkóró - irtása.