1) Az Egyesület honlapjának aktualizálása. 

A program időszaka alatt a program honlapja (http://kekkallo.csillagpark.hu/) két ízben változott. Az első negyedévben kialakított honlapot az utolsó negyedév végén fejlesztettük.
A program elején felkerült a honlapra a projekt teljes anyaga, az elérendő célok, határidők és felelősök megnevezésével, a program végére elérni kívánt eredményekkel.
A program befejezéséül a honlapfejlesztés során a honlap teljes tartalma frissült, felkerültek a honlapra az elért eredmények és azok hatásai, valamint a Kék-Kálló völgy természeti értékeit bemutató leírás, növények, élőhelyek és állatfajok fotóival.

 2) A Kék-Kálló völgy 100 hektáros mintaterületén az invazív növények irtása.

A teljes program legfontosabb tevékenységeként a mintaterület invazív növényektől történő megtisztítását jelöltük meg, amely végigkísérte a projekt teljes megvalósítási idejét. Sajnos az invazív növények még ezen a gyönyörű, minden településtől távol eső, a természetes állapotokra még emlékeztető területen is jelen vannak. Ide tartozik a fás szárúak közül a kései meggy (Prunus serotina), akác (Robinia pseudoacacia), zöld juhar (Acer negundo), amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), illetőleg a lágyszárúak közül az aranyvessző (Solidago) fajok, valamint a szíriai selyemkóró (Asclepias syriaca). Az invazív növények irtásához felhasznált háti permetező és vegyszerek beszerzését az Egyesület teljes egészében a Norvég Alap támogatásából fedezte.

Az eredeti projekttervben kitűzött eredményt teljes egészében megvalósítottuk. A mintegy 100 hektáros mintaterületen az invazív növényeket jelentősen visszaszorítottuk. Legjobban az aranyvessző (Solidago) fajok irtása sikerült. Gyakorlatilag szinte 100 %-osan kiirtottuk a mintaterületről. Hasonlóan eredményesen léptünk fel a kései meggy és az amerikai kőris fajokkal szemben, míg az akáccal és a selyemkóróval szemben mérsékeltebb sikereket könyvelhetünk el, azonban az eredmény itt sem elhanyagolható, ráadásul a jövőben folyamatosan tudunk védekezni ezekkel szemben, így idővel vitalitásuk is várhatóan elenyészik.

3) Ferrari Motokultivator 330 Honda GX340 típusú - alternáló kaszálógép beszerzése.

Az invazív növények negatív értékítéletű irtása mellett a programunk már sokkal pozitívabb, a fenntartható gazdálkodás irányába mutató szemléletű tevékenysége az alternáló kaszagép beszerzése, amelynek működési elve sok tekintetben a hagyományos gazdálkodási módszereket eleveníti fel. Az alternáló kaszagépnek ugyanis az egymáson mozgó vágókései hasonlóan vágják el a lágyszárú növények szárait, mint egykor a régi parasztemberek kézikaszái. Éppen ezért ez az eszközbeszerzés a mintaterület kezeléséhez nélkülözhetetlen, pedig a Norvég Alap támogatása nélkül elérhetetlen álom maradt volna.

Az eredeti projekttervben kitűzött eredményt teljes egészében megvalósítottuk, annak ellenére, hogy nem a pályázati költségvetésben eredetileg szereplő géptípust (Ferrari Motokultivator 340 ACME ACT-340) vásároltuk meg, hiszen azt már nem gyártják, hanem annak egy továbbfejlesztett változtatát (Ferrari Motokultivator 330 Honda GX340).
Az akadályok leküzdését követően az alternáló kaszagép beszerzésére október végén került sor, közvetlenül az olasz gyárral kapcsolatban álló romániai importőrtől.
Az eszköz a beüzemelését követően, a novemberi kaszálások, élőhelykezelések során nagy segítségül szolgált.

 
4) A Kék-Kálló völgy 100 hektáros mintaterületén található, természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű Daru-láp természetes alapanyagú kerítésének, kapujának felújítása.

A mintaterület, illetőleg a teljes Kék-Kálló völgy természetvédelmi szempontból legértékesebb részét képező Daru-láp védelméül szolgáló, természetes alapanyagú kerítése a 80-as évek végén létesült, így egyes részei elavultak, elhasználódtak, az oszlopok elkorhadtak, a kerítés több helyen kiszakadt.

Az eredeti projekttervben kitűzött eredményt teljes egészében megvalósítottuk. A programunk végrehajtása során szeptember-október folyamán történt meg a kerítés felújítása, mintegy 500 m hosszúságban. A kerítés felújítása során új vadhálós kerítést és új oszlopokat, valamint 3 kiskaput és 1 nagy kétszárnyú fakaput helyeztünk el.

A kerítés felújítását a Kis-Túr Természetvédelmi Egyesület, illetve Egyesületünk aktivistái végezték el.

 
5) A Kék-Kálló vízfolyáson már meglévő vízvisszatartó gát javítása.

A Kék-Kálló völgyének természetes élőhelyei a legnagyobb károsodást az ún. nyírvíz-mentesítő társulatok által végzett lecsapolások során szenvedték el. Maga a Kék-Kálló is részben egy ilyen belvízelvezető csatorna, így a vizes élőhelyek megőrzésére irényuló természetvédelmi tevékenység legfontosabb célja a vízelvezetés lelassítása, megakadályozása. A gát felújítása nélkülözhetetlen a Daru-láp megőrzése érdekében, amelynek költségeit részben a Norvég Alap támogatásából finanszíroztuk.

Az eredeti projekttervben kitűzött eredményt csaknem teljes egészében megvalósítottuk. A gát felújítását egy hosszabb tervezési szakasz előzte meg, amely során a Debreceni Egyetem kutatói megvizsgálták a megoldási lehetőségeket, amelyeket ezt követően a természetvédelmi és vízügyi szakemberekkel egyezetettünk.

A program végrehajtása során ezt a tevékenységünket hátráltatta leginkább a sok esőzés, ugyanis a sosem látott mértékben lehullott vízmennyiség annyira felduzzasztotta a csatorna vízszintjét, hogy a zsilip betontestén a javítási munkálatokat mind a mai napig nem tudtuk befejezni, csupán a zsilip fémszerkezetét alakítottuk ki.

A lakatosmunkát a Generálép-3 Kft. végezte el a program utolsó fázisában.

 
6) A Kék-Kálló völgy természeti és kulturális értékeit, történetét bemutató ismeretterjesztő kiadvány elkészítése.

A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet természeti és kulturális értékeiről az elmúlt két évtizedben ugyan több kiadvány megjelent, és ezekben hosszabb-rövidebb részt kapott a Kék-Kálló völgye is, azonban már régóta hiányzik a Kék-Kálló völgy természeti értékeit bemutató ismeretterjesztő kiadvány. Éppen ezért programunk egyik nélkülözhetetlen nyilvánossági vállalása a kiadvány megjelentetése, illetve az ennek alapjául szolgáló kutatások megszervezése, alapadatok összegyűjtése, valamint a számtalan kutatási terület összefogása.

Az eredeti projekttervben kitűzött eredményt teljes egészében megvalósítottuk. A program utolsó fázisában elsősorban Papp László és ifj. Papp László fáradhatatlan munkájának köszönhetően Egyesületünk 200 példányban megjelentette és ingyenesen hozzáférhetővé tette a Kék-Kálló völgyének természeti értékeiről szóló, színes fényképekkel illusztrált ismeretterjesztő kiadványt. A kiadvány nyomdai szerketési munkálataiban Juhász László önkéntesünk közreműködött.

A kiadványok ingyenesen hozzáférhetőek az érintett önkormányzatok polgármesteri hivatalaiban, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságon, valamint megküldtük a helyi vadásztársaságnak, vizgazdálkodási társulatnak és erdőgazdálkodóknak.

 
7) A Kék-Kálló völgyében tanösvény kialakítása.

A Kék-Kálló völgyének természeti értékei sajnos csak meglehetősen szűk körben ismertek, a legszebb látnivalókat még a területen keresztülvezető turistaútvonalakról sem látni. Egyesületünk egy létavértesi túraszervező egyesület (Létafit SE) együttműködésével olyan tanösvényt alakított ki, amely bejárásával megismerkedhetünk a terület alapvető növénytársulásaival, felfigyelhetünk a rejtőzködő természeti értékekre anélkül, hogy ezen természeti értékeket háborítatlanságukban megzavarnánk.

Az eredeti projekttervben kitűzött eredményt teljes egészében megvalósítottuk. A tanösvény kialakításánál Egyesületünket Balla Norbert önkéntes munkája segítette.

 
8) A Kék-Kálló völgy Natura 2000 tervének kidolgozása.

Az Európai Unió legfontosabb természetvédelmi programja a Natura 2000 hálózat kialakítása, illetve a Natura 2000 területeken élő növény- és állatfajok, valamint természetes élőhelyek fennmaradását biztosító, természetközeli gazdálkodás kialakítása. A programunk végrahajtása során erre azért is fektettünk különösen nagy hangsúlyt, mert ahogyan a pannon biogeográfiai régió többi jelentős természeti területét, így a Kék-Kálló völgy természetes élőhelyeit is az emberi tevékenység alakította ki, ezért a természetkímélő, hagyományos gazdálkodási módszerek fenntartása nélkül ezek megőrzése sem lehetséges.

Az eredeti projekttervben kitűzött eredményt teljes egészében megvalósítottuk. A program során az Egyesület önkéntesei célzott kutatásokat végeztek a Kék-Kálló völgy Natura 2000 jelölő állat- és növényfajain, felmérték a terület természetes élőhelyeit. 

Ez a kutatási anyag szolgált a kiadvány, valamint a program záróeseményéül szolgáló rendezvény alapjául is.

A Natura 2000 tervet a kiadvánnyal együtt megküldtük az érintett önkormányzatok polgármesteri hivatalainak, a helyi vadásztársaságnak, vizgazdálkodási társulatnak és erdőgazdálkodóknak.

 
9) A program záróeseménye az Álmosdon megrendezésre kerülő rendezvény.

A Kék-Kálló völgy természeti értékeinek megőrzése nem kizárólag állami feladat. Minden érintettnek meg kellene értenie azt, hogy ezen kivételes természeti területek a közös nemzeti vagyon részét képezik, amelynek megőrzése együttes feladat.

Az eredeti projekttervben kitűzött eredményt megvalósítottuk. A programunk során ezt a tájékoztató célt szolgálta a projekt záróeseménye, az Álmosdon megtartott rendezvény. A rendezvény a projekt legvégén, december 30-án került megrendezésre az álmosi önkormányzat által biztosított teremben, sajnos viszonylag szűk körben, amelynek okául vagy a közeli Szilveszter, vagy a téma érdektelensége szolgált.

A rendezvényen Dr. Baranyi Tamás és Gyarmathy István előadásában bemutatásra kerültek a Kék-Kálló völgyének természeti és kulturális értékei, a Natura 2000 jelölő fajok, jelölő élőhelyek, valamint az ezt veszélyeztető tényezők, illetőleg a megőrzésükre szolgáló hagyományos gazdálkodási módszerek.